3 kockázatos kimenetel, ha vezetőként nem teremtesz egyensúlyt

Idén márciusban ellátogattunk hármasban Madeirára. Általában ilyenkor néhány napot aktívabban töltünk el, meglátogatjuk a különleges helyeket, kirándulunk, így történt ez most is, több napot is azzal töltöttünk, hogy körbejártuk a szigetet. Az egyik ilyen napon egy idősebb úr jött értünk, iszonyatosan jófej volt, az az igazi életvidám, akit este hat után a tengerparti sétányon képzelsz el a haverokkal sakkozni. Bárhova mentünk egy csomó infóval ellátott minket és az egyik ilyen megütötte a fülemet. Amikor egy banánültetvény mellett haladtunk el, azt ecsetelte, hogy a nagyobb fáknak kisebb banánjaik vannak, míg a kisebb fák inkább nagyobb banánt teremnek. Persze az okát is elmagyarázta és ez volt, ami elgondolkodtatott: elmesélte az öreg, hogy a nagy fa az ásványi anyagokat a saját növekedésére használja, így kevesebb energia jut a termésre. A kis fa viszont először a termésre koncentrál, így az nagy lesz, de maga a fa kicsi marad.

Pont ugyanez figyelhető meg sok szervezet vagy csapat működésében is.

Ez a megfigyelés remek példa arra, hogyan dönthetünk vezetőként a növekedés, a csapatunk fejlesztése és az eredmények közötti egyensúly megteremtése mellett. Nézzünk is meg három különböző nézőpontot ebből fakadóan:

1. Növekedés minden áron

Az egyik megközelítés egy régmúlt szemléletet tükröz: „Csak én növekedjek, nem számít, ha a csapatom nem fejlődik vagy nem keres jól.” Az ilyen vezetői hozzáállás sajnos hosszú távon fenntarthatatlan. Egy 2017-es Gallup kutatás kimutatta, hogy ahol a munkavállalók elégedettsége alacsony, azok 37%-kal nagyobb valószínűséggel hagyják el a vállalatot. Ha a fa mindent elszív a termés elöl, akkor mit gondolsz, jövőre melyik fát fogják újra felkeresni? Azt, amelyiknek csoffadt, gyenge termése volt már tavaly is? Tehát ha vezetőként “elszívod” a munkatársak hasznát, akkor ne lepődj meg, ha kevesen akarnak egy olyan csapathoz csatlakozni, ahol a meglévő munkatársak sem elégedettek. Ha nem fektetsz a csapatodba, ne számíts hosszú távú eredményekre.

2. Az idő és a fókusz elvesztése

A másik verziója a példa analógiájának, amikor vezetőként fontos, hasznos feladatokkal, folyamatokkal foglalkozunk, ugyanakkor annyira elviszik az időt és a fókuszt, hogy az eredményeket hozó feladatokra már nem jut. Egy 2019-es Harvard Business Review tanulmány szerint a vezetők közel 41%-a tölti idejét nem stratégiai feladatokkal, elvonva a fókuszt az igazán értékteremtő tevékenységekről . Ez hasonlóan nem fenntartható.

3. Hiányszemlélet – A félelem gátolja a növekedést

amikor hiányszemlélet van, próbálunk ragaszkodni mindenhez ami van, foggal körömmel őrizni, ahelyett, hogy a fejlődésért tennénk meg mindent. spórolunk, nem adunk nagyobb fizetést, nem fektetünk be a cégbe, rövidtávon úgy tűnik segítség, hosszútávon halálra ítéljük a csapat teljesítményét. Sok vállalat, főleg a gazdasági nehézségek idején, a spórolás mellett dönt, csökkentve a béreket, minimalizálva a befektetéseket. Gyakorlatilag a félelem irányítja őket, kialakul egyfajta hiányszemlélet, ami során próbálunk ragaszkodni mindenhez amivel már rendelkezünk, azt foggal körömmel őrizni, ahelyett, hogy a fejlődésért tennénk meg mindent. Ez rövid távon segíthet, de hosszú távon teljesítménycsökkenéshez vezethet, és halálra ítéljük a csapat teljesítményét. Egy 2020-as McKinsey tanulmány szerint a motivált és jól kompenzált munkavállalók 20%-kal magasabb termelékenységet nyújtanak . Amikor a vezető hiányszemléletben gondolkodik, a szervezet nem fejlődik, hanem csak a túlélésért küzd. Maradva a zöldség-gyümölcs vonalon ez olyan, mint amikor a paradicsomok nem pirosodnak meg, mert túl meleg van – csak a túlélésért harcolnak, nem azért, hogy termést (újabb bevételt) hozzanak.

A tanulság tehát, hogy egyensúlyban kell tudnunk gondolkodni, hogy a cégünk, csapatunk, szervezetünk is növekedni tudjon, ugyanakkor ehhez a növekedéshez a munkatársak gyarapodása, fejlődése tudjon hozzájárulni.

Az értékrend alapú vezetés harmadik pillére arra vonatkozik, hogy úgy kell tudnunk vezetni, ami biztosítja, hogy a csapatunk, vállalkozásunk hosszútávon is fenntartható. Szóval milyen lépéseket, döntéseket hozhatsz, ami erre vonatkozik? Te milyen fa szeretnél lenni?

Üdv:

Gábor